Szentkorona Országa Magyar Királyság - Magyar Királyi Koronatanács

đentkorona országa magyar királyság - magyar királyi koronatanács

A Magyar Királyi Koronatanács mindenkinek, akit illet, közzéteszi a Szentkorona Országában együtt élő nemzetek közösségi létrendjét, az alábbi címen:

A Szentkorona Országa Magyar Királyság kodifikálásra ajánlott jogrendje

Előbeszéd

A teremtett világ létezői között élő ember – az egy-én – létét a környezetéhez való mindenkori viszonya határozza meg. E viszony rendjét a tértől és időtől független, a természeti törvényeket uraló Ősforrás adja, melynek megtestesítője a magyar Szentkorona. Jogrendje minden nemzedékre csorbíthatatlanul hatályos.Érvényesülését a Szentkorona Országa Magyar Királyság – a továbbiakban Magyar Királyság – először kodifikált, jelen jogrendje és a Kárpát-medencében együtt élő nemzetek közakarata biztosítja. Köztudomású tény, tehát bizonyítani nem kell, hogy a teremtett világ nem demokratikus, hanem hierarchikus rendben működik, amiből következik, hogy a társadalom saját működését az egyetemes természeti törvényekhez kell igazítani. Ennek vezérlő elvei legyenek az alábbiak:

I. cikk

A Szentkorona Jogrend vezérlő elvei

  • (1) A forrás elve: a Szentkorona az ember által felfogható és érzékelhető legfelsőbb Ősforrás megnyilvánulása;
  • (2) a szolgálat elve: amit a teremtett világból a teremtett létező magához vesz, azt önnön erejéből szolgálja vissza. Mert minden teremtett létező szolgálja teremtőjét;
  • (3) a részesség elve: minden teremtett létező az ősforrásból ered, és annak méltóságából egyenlő részesség jár minden létezőnek – bármifajta megkülönböztetés nélkül, mert a természeti törvények ereje minden létezőre egyazon mértékkel hat;
  • (4) a szabadság elve: a létezők egyetlen szabadsága a döntési szabadság, amely nem korlátozható, a döntés következménye azonban nem kerülhető el;
  • (5) a harmónia elve: a három teremtő erő (a test, a tudat és a lélek), amely egyidejűleg létezik, harmonikus egységet kell alkosson.

II. cikk

Alapvetések

  1. § Nagyboldogasszony szakrális személy, aki a magyar nemzet égi patrónája, földi megtestesítője pedig a Szentkorona, melynek okán a Magyar Királyság apostoli királyság.
  2. § A Magyar Királyság legfőbb közjogi méltósága: Őfelsége, a Szentkorona.
  3. § Őfelsége, a Szentkorona jogi személyiség, minden jog és teremtett létező első tulajdonosa.
  4. § Őfelsége, a Szentkorona megjelenítője a Magyar Királyi Koronatanács.

III. cikk

Jászvásári-etelközi vérszerződés 892 - Kurszán Nagyfejedelem alkotmánya

  1. Amíg Nimród-Gilgames és Álmos maradéka él, a hun-avar és a magyarok új törzs-szövetsége csakis Nimród véréből választ új fejedelmet. Ezek mindig az oroszlános vagy turul-sasos nemzetségi családokból kerüljenek ki.
  2. Minden évben a fejedelmi személy köteles megjelenni az egész nép panaszosai előtt, hogy a közösen szerzett föld birtoklásában hibák ne keletkezzenek. A föld javaiban mindenki részesedjen.
  3. Azok a nyolc törzsi vezérek, tárkány és böszörmény fejedelmek, akik a Tíz-nyíl Szövetség nevében most megjelentek, sem a maguk, sem az utódaik leszármazásában a közös tanácskozásból ki ne rekesztessenek, mert ezért a földért a hun, avar és magyar véreink már sok esetben az életüket áldozták fel. Itt mindhárom törzsi szövetségnek joga van élni.
  4. Ha valaki Nimród-Gilgames-Álmos vérei közül hűtlenné lenne a pusztaszeri vérszerződéshez, akkor az uruki-mani kolostorba zárassék, hogy ott a Jász-síkság jólétéről gondolkozzon. Ha pedig utána is hűtlen lenne a népéhez, vére ontassék, miként a szerződés alkalmával.
  5. A parasztokkal való bánásmód legyen megértő, mert minden jólét az ő munkájukból ered. Ha valaki a vezérekből és a fejedelmi házból ezt a vérszerződési pontot megszegné, átkozott legyen mindörökké!
  6. Ha valaki a törzsenkénti disznó, medve, szarvas, bölény és gödölye-toron, vagy aranyasszony torokon meg nem jelenik, az bűnös! Aki az ünnepélyes tavaszi almavirágzás, aratás és aranyasszonyi áldozó szent ünnepeken nem vesz részt, az ellenére tör az Öreg-Östennek. Kürt és véreskard hadbaszólításon önként nem jelenik meg, az ellene van a „Tíz-nyíl Szövetségnek”, ezért, ha elmaradásának okát nem tudja a tizedesi intézménynél igazolni, az örök szolgaságba taszíttassék!
  7. Tárkányok hadnagyai a szerződéses szabadságjogokat, tanulási és a vándorlási jogokat biztosítsák, mivel a jó fegyverek nélkül sem a nagy csatákban, sem a pusztaszeri fegyveres viaskodáson megjelenni nem lehet. Bánságok a kézművesek vándorlását támogassák!
  8. Böszörmények hadnagyai minden kereskedő útjuk alkalmával mind kötelesek jelentést tenni a külhoni hírek valódiságáról.
  9. Az uruki-mani egyisten hiten lévők az Öreg-Östen hívőkkel és az Életfa tisztelőkkel kötelesek a „Tíz-nyíl Szövetségben” Nimród-Gilgames-Álmos tanításai alapján a hazát tíz vezéri birodalomra felosztani és minden fontos ügyben a fejedelem döntésével kormányozni. Ezek: 1. Kéri-kabar, 2. Pozsony-keszi, 3. Kürt-avar, 4. Gyar­mat-kasszu, 5. Megyer-fejedelmi, 6. Kunmagyari-úz, 7. Gyarmat-böszörmény, 8. Tar­ján-magyar, 9. Nyék-Gyula, 10. Jenő-Béla. A magyar törzseknek az Encs vidék és Jászvásár közötti ötezer medvetoros éves Melegvíz források szent-ősi Birodalmában, élni és meghalni kell!
  10. Elrendeljük, hogyha mi vagy utódaink közül valaki valamely időkben ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, annak a Nimród és a Gilgames Hothisz ke­reszttel ellátott korona törvénye szerint, ma és minden időben az irányított szabad­ság jegyében bűnhődnie kell. Az ősiség törvényei nem tűrik a szolgaságot és minden­kinek örök szent szabadság biztosíttassék! Égből eredő életre mindenkinek joga van. Ezért kötöttünk örök vérszerződést!

Ez az alkotmány (Kanuni) Szulejmán vezérei által, Keremet (Krím-félsziget) területén, az egykori Nagypályi romjainál talált íratok fordítása.

IIII. cikk

Értelmező meghatározások

Egy kifejezés olvasatának csak egyetlen értelmezése lehet. Ehhez segítségül az alábbiak használandók:

  1. Az Ősforrás – a mindenség; rendjének átírásáról vagy eltörléséről sem egyén, sem sokaság nem rendelkezhet, még akkor sem, ha arra egy közösség többségi akarata bárkit felhatalmazna.
  2. Egy-én – biológiai értelemben az emberi fajhoz tartozó egyedi létező.
  3. Létező – minden, az ember által közvetlenül vagy közvetve észlelhető, érzékelhető egység.
  4. Viszonyrend – a létezők között fennálló kapcsolatoknak, a természeti törvények által szabályozott rendszere, melyben a kölcsönhatások következményeinek hatását is e törvények vezérlik.
  5. Honpolgár – minden egy-én, akire a Szentkorona jogrendje, továbbá az itt megállapított kötelmek és jogok mindegyike maradék nélkül érvényesül fenntartások, kivételek vagy esetlegek nélkül.
  6. Első jogkiterjesztett (beavatott) – a honpolgárok által, a magyarok közül megválasztott egy-én, aki testi, szellemi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt kiemelkedik közülük. A beavatott jogköre nem örökölhető, nem osztható meg és nem adható/vehető.
  7. Törvény – a Szentkorona Jogrend végrehajtási utasítása. Törvényt a három jogalapító hatalmasság:
  • (1) a Szentkorona – megjelenítője a Magyar Királyi Koronatanács,
  • (2) az első jogkiterjesztett (beavatott) vagy helyettesítője, a nádor,
  • (3) a honpolgárok

egy időben tett, beleegyező döntése alkothat.

V. cikk

A Szentkorona

4.§ A Szentkorona a teremtett világ természeti törvényeit uraló ősforrás megnyilvánulása.

5.§ Az ősforrás minden hatása minden teremtett létezőre egyazon mértékben érvényes.

6.§ A természeti törvényeken alapuló Szentkorona Jogrend hatálya az alábbiakra terjed ki:

  • (1) a teremtett világ létezéséig, csorbítatlanul (időbeli hatály),
  • (2) a Föld teljes területén és az ismert világ bármely helyén (területi hatály),
  • (3) minden honpolgárra evilági léte elmúltáig (személyi hatály),
  • (4) a honpolgárok közösségének tevékenységeire (tárgyi hatály).

VI. cikk

A honpolgárokról

7.§ A Magyar Királyság honpolgára Szentkorona-tag, minden olyan egy-én, aki a 21. életévét betöltötte és a Szentkoronára honpolgári esküt tett.

  • (1) Az esküt a honpolgárság várományosa 21. életévének betöltése után, a lakóhelyéhez legközelebb eső Honpolgársági Nyilvántartóban kérelmezve teheti le.

A honpolgári eskü szövege:

Én …………………….. minden embertől származó külső befolyástól és irányító erő ráhatásától független egy-én, jelen kijelentésemmel nyilatkozom, hogy a Szentkorona joghatását magamra veszem. Fogadom, hogy semmilyen hatalomnak sem megígért, sem felkínált, sem átadott javakért vagy előnyökért engedelmességet nem fogadok, és a Szentkorona jogrendjének ellenében nem cselekszem.

Ha eskümet megszegem, sújtson honfitársaim megvetése, és a Szentkorona taszítson ki honpolgári állapotomból.

  • (2) A Szentkorona Országaiban minden honpolgár köteles ismerni, megtartani és megtartatni a Szentkorona Jogrend minden előírását.
  • (3) A honpolgárok vér szerinti utódja és/vagy utódjai, fogantatásuk pillanatától a honpolgárság várományosai. A várományos jogállása szerint Szentkorona-tag.
  • (4) Szentkorona-oltalmazott minden olyan egy-én, aki a Magyar Királyság területén életvitelszerűen él, destátuszát még nem rendezte.
  • (5) A Szentkorona oltalmazottja köteles megtartani a Szentkorona jogrend minden törvényét.
  • (6) A Szentkorona vendége minden olyan egy-én, aki a Szentkorona területére lép, vagy a Magyar Királyság területén életvitelszerűen él, de még nem kérte és nem is kapta meg a Szentkorona oltalmát. A vendég-státusz legfeljebb 90 napnyi időtartamra adható, amely letelte után 90 nappal újra igényelhető.
  • (7) A Szentkorona területén átutazó egy-ének tranzitvízumot kérhetnek, melynek időtartama 48 óra. Aki ezt az időtartamot túllépi, kiutasítási eljárás alá vonható.

(8) A honpolgársággal járó jogosultságok körét csak a legfőbb joghatóság (Magyar Királyi Koronatanács) korlátozhatja, a korlátozás módját pedig törvény szabályozza.

VII. cikk

A Szentkorona Országa

8.§ Faji, nemzeti, felekezeti hovatartozás, azaz bármiféle megkülönböztetés nélkül együtt élő honpolgárok alkotta közösség élettere, amelyre vonatkozóan a Szentkorona Jogrend területi hatályát a közösség közös akarattal, egyhangú nyilatkozatban kinyilvánította és közzétette.

9.§ Területe kizárólag a honpolgárok által meghatározott tér, ahol a teremtett létezők harmonikus együttélése megvalósulhat.

10.§ A Szentkorona Országában bármely világnézet szabadon hirdethető, ha az sem tanaiban, sem tetteiben nem sérti a Szentkorona Jogrendjét, semmilyen megkülönböztetést nem alkalmaz az emberek között, és nem törekszik a Föld természeti környezetének átalakítására vagy megváltoztatására.

11.§ A Szentkorona Országában a föld az Ősforrás tulajdona, azon birtok- és földhasználati jogot csakis honpolgár alapíthat:

  • (1) szűzfoglalással – uratlan területre kért birtoklási joggal,
  • (2) birtokjog megváltásával – előbirtoklási jog érvényesítésével,
  • (3) birtokjog szerzésével – exklávé alapításával,
  • (4) birtokjog átruházásával – saját birtokjog terhére.

A birtokjog alapítását az illetékes területi Magyar Királyi Földhivatalhoz benyújtott igazolással kell bizonyítani. Az egyidejűleg elvesző birtok- és földhasználati jog visszaháramlik az ősforrásra.

VIII. cikk

Az ország vezetése

12.§ A Magyar Királyság minden honpolgára rendelkezik honpolgári döntési joggal, és kötelező érvénnyel részt vesz az ország vezetésében. A honpolgári döntési jog meg nem osztható, át nem ruházható és nem örökölhető.

13.§ A Magyar Királyság döntési joggal bíró szavazati alapegysége az egy-éni döntés. Minden egy-én jogállása szerint önálló, csorbítatlan döntési szabadsággal bír.

14.§ A Magyar Királyság ügyeinek vitelében halmozott döntési joggal bírhat:

  • (1) család: a döntési joggal bíró családtagok összesített szavazatával
  • (csak egyhangú döntés lehet összesített családi döntés);
  • (2) bő: a döntési joggal bíró családok összesített szavazatával
  • (csak egyhangú családi döntés lehet összesített bős döntés);
  • (3) nemzetség: a döntési joggal bíró bők összesített szavazatával (csak egyhangú bős döntés lehet összesített nemzetségi döntés).

15.§ Egyetlen honpolgár vagy döntési joggal bíró egység sem érvényesíthet olyan döntést, amely a Szentkorona Jogrendjével ellentétes, vagy bármely honpolgárnak, illetve döntési joggal bíró egységnek döntési képességére korlátozó hatással lenne.

16.§ A Magyar Királyság ügyeinek vitelét a három jogalapító hatalmasság egy időben tett és egyhangú döntés alapján intézi (elektronikus rendszer segítségével).

VIIII. cikk

A törvényhozásról

17.§ A Szentkorona Jogrend alulról építkező, felülről vezérelt társadalmat szabályoz.

  • (1) A Szentkorona Jogrend alapja a 892. évi Jászvásári-etelközi vérszerződés. Hatálya örökérvényű, ezért nem tehető semmissé.
  • (2) Jogrendmódosítást csakis Jogrendmódosító Országgyűlés hajthat végre akkor, ha a természet törvényeinek bármelyikében változás áll be.
  • (3) Országgyűlést honpolgár bármikor összehívhat, ha arra az ország lakosságának 60 %-a egyöntetű javaslatot nyújt be az első jogkiterjesztettnek vagy a képviseletében eljáró Magyar Királyi Koronatanácsnak. A benyújtott petíciónak tartalmaznia kell magát a módosítást és annak indoklását.
  • (4) Ha nincs erre vonatkozó javaslat, az első jogkiterjesztettnek vagy a képviseletében eljáró Magyar Királyi Koronatanácsnak az Országgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
  • (5) A jogrendre épülő törvényhozásban a Szentkorona minden honpolgára kötelezően részt vesz. Minden honpolgárnak lehetősége van képviseltetni szavazatát családi, bősi, nemzetségi küldötte által, vagy elektronikus egyéni szavazattal. Ha a honpolgár bármely okból nem tud részt venni az Országgyűlésen, távolmaradásának okát igazolhatja, melynek hiányában nem szólalhat fel a további üléseken.
  • (6) Az Országgyűlésen szabadon elhangozhat ellenvélemény, azonban a felszólaló kötelme az új, megvitatható, érdemi javaslat előterjesztése.

18.§ A Magyar Királyság Jogrendjének végrehajtó ereje a honpolgárok közössége.

  • (1) Minden honpolgárnak kötelessége a Szentkorona Jogrend betartása, továbbá joga annak betartatása.
  • (2) A közrend megtartását és megtartatását rendőrök segítik. A rendőrök jogállását és szükség esetén alkalmazható tevékenységét törvény szabályozza.
  • (3) Bármelyik jogalapító hatalmasság hiányában a maradékok kötelme a hiányzót pótolni, a megfelelő körülmények megteremtése után.

X. cikk

Zárórendelkezések

19.§ A Magyar Királyi Koronatanács jogállása:

  • (1) A Magyar Királyi Koronatanács tagjai a nemzet szolgálatát felvállaló, erkölcsi felelősségük teljes tudatában lévő honpolgárok (és csakis honpolgárok), akik megbízás nélkül, kötelességtudatból végzik a munkájukat, a Szentkorona szellemiségében. Testületük a Kárpát-medence népeinek legfelső, bölcseleti alapon irányadó és ellenőrző intézménye.
  • (2) Kötelmeit és jogait a Magyar Királyi Koronatanács Rendtartása írja elő.
  • (3) A testület jelen rendelet kihirdetésétől az első jogszerűen összehívott Országgyűlés által megalkotott Alkotmány kihirdetéséig rendeletekkel kormányoz. Rendeleteinek hatálya ideiglenes, és mindaddig érvényben maradnak, amíg a három jogalapító hatalmasság egyidejűleg ki nem mondja a rendeletek eltörlését vagy törvényerőre emelkedését.
  • (4) A koronatanácsosokról az alanyi jogon járó ellátmány gondoskodik. A koronatanácsosok sem adományt, sem külön juttatást nem kérhetnek és nem fogadhatnak el. Munkájukat az ország házában végzik, amelynek védelmét, fenntartását, üzemeltetését, karbantartását a honpolgárok látják el.
  • (5) Tekintettel az 1918 óta tartó, jogcím nélküli, rosszhiszemű erőszakszervezetek uralmára, az igazság jogrendjébe lépés átmeneti időszakában a rendeletek betartása mindenkire nézve kötelező, aki a Magyar Királyság területén tartózkodik.

Kelt Budapesten, 2017. július 14-én.

Bezár
error: Az oldal állandó felügyelet és védelem alatt áll !!