A menekült fogalma: Menekült az, akit hazájában politikai vallási, nemzetiségi, vagy faji okból üldöznek, s aki az üldözés elől külföldre távozik.
A befogadó állam maga dönti el, hogy a menekültek számára megadja-e a menedékjogot. Ez hívjuk területi menedékjognak. Ettől különbözik a diplomáciai menedékjog, amely a külképviselet épületébe menekült személy kiadásának megtagadását jelenti. Ezt ma már elsősorban a latin-amerikai államokban létezik.
Menedékjog: A menedékjog az állam joga arra, hogy menedéket nyújtson politikai okokból üldözött személyek számára. Azt azonban, hogy ki tartozik politikai okból üldözött személynek az egyes államok alkotmánya, határozza meg. A Magyar Alkotmány a következőképpen rendelkezik: A Magyar Köztársaság biztosítja a menedékjogot azoknak a külföldi állampolgároknak, illetve a hontalanoknak, akiket hazájukban, akiket tartózkodási helyükön faji, vallási, nemzeti, nyelvi, vagy politikai okokból üldöznek.
A történelmi tapasztalatok szerint az emberek tömegesen leginkább a háborúk illetve a polgárháborúk okán menekülnek, ilyen esetekben van szükség a nemzetközi intézkedések megtételére. Ennek kapcsán:
- Az I. vh. után a Nemzetek Szövetsége megalakította a Nemzetközi Menekültügyi Hivatalt, amelynek a feladata az volt, hogy elősegítse, hogy a menekültek hazájukba visszatérjenek.
- A II. vh. után az ENSZ 1946.-ban létrehozta a Nemzetközi Menekültügyi Szervezetet, amely 1+53.-ban megszűnt, de tovább működik Menekültügyi Főbiztosságként.
Az ENSZ égisze alatt 1951.-ben egyezményt, 1967.-ben pedig kiegészítő jegyzőkönyvet fogadtak el a menekültek helyzetéről.
Az 1951. évi Genfi egyezmény:
A menekült olyan személy, aki az 1950. január 1. előtt előfordult események eredményeként, faji, vallási, nemzetiségi és bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozás illetve politikai nézetei miatt üldöztetéstől vált megalapozott félelmei következtében nem abban az országban tartózkodik, amelynek az állampolgára. Ide soroljuk még azt a személyt, akinek nincs állampolgársága és annak az országnak a területén, kívül tartózkodik, amelyben előző lakóhelye volt, és az előbb említett események eredményeként nem képes vagy megalapozott félelmei következtében nem hajlandó oda visszatérni.
Az eredeti egyezményt 1967.-ben a kiegészítették, és a jegyzőkönyv törölte az időbeli korlátozást. Hazánk az 1989. évi 15. tvr.-el ratifikálta.
Üldöztetést bizonyítani vagy valószínűsíteni kell:
- Országa belső vagy külső konfliktusai miatt menekült,
- Katonai szolgálat lelkiismeretből való megtagadása miatt,
- Személyiségi jogait sértő embertelen társadalmi vagy vallási szokás miatt.
A területi felségjogot gyakorló állam szabályozza, hogy a külföldiek meddig maradhatnak az ország területén, illetve mikor és hogyan kötelesek elhagyni azt.
- Külföldi kiutasítás: a kiutasított személynek rövid időn belül el kell hagynia az országot. A kiutasítás jogát az állam nem gyakorolhatja önkényese. A kiutasított személynek egyenként meg kell adni a kiutasítást elrendelő határozat elleni fellebbezés lehetőségét.
- Külföldi kiadatása: az állam területére menekült és ott elfogott közönséges bűntettes kiadatását más államnak a büntetőeljárás lefolytatása vagy a büntetőítélet végrehajtása céljából.
A menekült státusz elemei:
Az üldözés okai: A genfi egyezmény az alábbi alapelveket tartalmazza: Non-refoulment elve: a menekültet tilos visszaküldeni olyan országba, ahol élete vagy szabadsága veszélyben forogna. Széles körben elfogadott álláspont, hogy a visszaküldés tilalma a nemzetközi szokásjog része, azaz ezt azon államok is kötelesek tiszteletben tartani, melyek amúgy a genfi egyezménynek nem részesei. A védelem nem vonatkozik azokra, akik Család egységének elve: ha a család egyik tagja menekült, akkor a menekültstátuszt ki kell terjeszteni legalább a család legközvetlenebb körére (házastárs, kiskorú gyermek). A nemzeti jog ennél többet is biztosíthat a menekült számára. Diszkrimináció tilalmának elve: nem szabad a menekülők között indokolatlan különbséget tenni. A genfi egyezmény az alábbi, menekültkénti elismerést kizáró okokat tartalmazza: Bővebb információk – LINK