DE FACTO - DE JURE
” Az elismerés lehet de facto és de jure. Mind az egyik, mind a másik olyan elismerés, amelyből a nemzetközi jogi következmények fakadnak. Az elismerés két fajtája következményeik terjedelmében különbözik egymástól és köztük a gyakorlatban, nem lehet határozott határvonalat húzni.
- A de facto elismerés nem jelent határozott állásfoglalást az elismerő állam részéről, hanem tartózkodó magatartást jelez, az elismerő állam a tényeket tudomásul vette, de az új állam helyzetét még nem tartja véglegesesen kialakultnak. Így a de facto elismerés következtében az államok között csak korlátozott kapcsolatok jönnek létre. A de facto elismerés mindig ideiglenes, és egy bizonyos idő után de jure elismerés követi. Ellenkező esetben, vagyis ha az új állam elveszti függetlenségét, a de facto elismerés hatályát veszti.
- A de jure elismerés annak a kifejezése, hogy az elismerő állam az új állammal normális kapcsolatokat kíván kiépíteni. A de jure elismerést rendszerint a rendes diplomáciai kapcsolatok felvétele is követi, de az ilyen kapcsolatok létesítése nem szükségszerű.
Az elismerési akarat két formában nyilvánulhat meg:
- Kifejezett az elismerés akkor, ha az elismerési szándékot az állam valamely hivatalos nyilatkozata (pl.: jegyzék, távirat, stb.) tartalmazza, vagy ha az elismerő és az elismert állam között olyan nemzetközi szerződés jön létre, amelynek valamely rendelkezése az állam elismerő nyilatkozatát kifejezetten magában foglalja.
- Hallgatólagos az elismerés akkor, ha az elismerő állam nem tesz elismerési nyilatkozatot, de olyan magatartást tanúsít, amelyekből elismerési szándéka egyértelműen megállapítható.
Az elismerést az államok általában egyenként, eltérő időpontokban adják meg, de voltak példák államok kollektív elismerésére is. Pl.: az EU. Szlovéniát, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát 1992.-ben ismerte el.
Az elismerés alakzataira vonatkozóan a nemzetközi jog nem tartalmaz kötelező előírásokat. „
NEMZETKÖZI KÖZJOG ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK JOGA - Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar MD. 2007.
Nemzetközileg el nem ismert de facto országok –> LINK
A.D. 2020.01.10.
| De facto állam | Hol | Mióta |
|---|---|---|
|
Szentkorona Országa Magyar Királyság
|
A Pannon-medence teljes területe
|
A Pannon-medence területét az eurázsiai özönvíz elől a Kárpátok hegyei közé húzódó nép (gravetti-, körös kultúra – ami Európa egész jégmentes, lakható területén a Berlin - Kijev [Kővár], illetve egész Szibéria-ig húzható vonaltól délre található, pl. feldebrői lelet), igazolhatóan a paleolitikum előtti időktől a „tarkósok”, későbbi nevükön a Pannonok, majd a visszavándorló szkíta-hun-kasszú-magyari népek lakták. Földrajzi elhelyezkedése a Duna középső vízgyűjtő területe, a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulataival közrefogva. A Magyar Királyság, István (a római keresztségben) óta megszakítás nélkül, a Szentkorona regnálásban létezik, amit a |
|
|
1992-ben kiáltotta ki függetlenségét, amit |
|
|
|
1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amit |
|
|
|
1983-ban kiáltotta ki függetlenségét, csak |
|
|
|
1992-ben kiáltotta ki függetlenségét. |
|
|
|
1999 óta ENSZ irányítás alatt. 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit 106 ország + Tajvan és a |
|
|
|
2014-ben kiáltotta ki függetlenségét az autonóm köztársaság oroszbarát vezetése. |
|
|
|
1991-ben kiáltotta ki függetlenségé. |
|
|
|
1998-ban kiáltotta ki függetlenségét. |
|
|
|
||
|
|
|
1990-ben kiáltotta ki függetlenségét. Abházia és Dél-Oszétia ismeri el. |
